next up previous index

1. rész

Alaposabb elemzésnek alávetve a New Age különbözõ õsi tanítások, filozófiák és vallások modernkori ötvözetének bizonyul. Ezért megalapozott, hogy az ószövetségi Szentírás több ezer éves hagyományában keressünk ide vonatkozó utalásokat.

Az elsõ ide alkalmazható szövegrész véleményem szerint a Teremtés (Mózes I.) könyvében található: ([2])

Az Úristen parancsot adott az embernek:

-- A kert minden fájáról ehetsz. De a jó és rossz tudás fájáról  ne egyél, mert amely napon eszel róla meghalsz.

...

Erre a kígyó így beszélt az asszonyhoz:

-- Semmi esetre; nem fogtok meghalni. Isten jól tudja, hogy amely napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek mint az istenek, akik ismerik a jót és a rosszat.

Ter 2,16-17  ... Ter 3,4-5 

Mi is ez a "jó és rossz tudása"?  Jelenthet-e egy spirituális hatalmat  is? Egy olyan szellemi hatalmat, amely meghaladja az ember kompetenciáját? A New Age,  mint az ezoterikus  világkép megújult változata azt hangsúlyozza, hogy létezik "valami több", hogy vannak emberek, akik az õsöktõl örökölt tudással  behatolhatnak abba a "másik" világba, amelyet politikai és egyházi hatalmak szisztematikusan eltitkoltak több mint húsz évszázadon keresztül. Itt válik világossá a különbség; ebben a két irányzatban két alapvetõen különbözõ emberi magatartás jelenik meg. A bibliai hit személyes Istenrõl  beszél. Egyértelmûen elkülönít az Isten által önmaga számára fenntartott jogokat. Ilyen elv például a földi életre vonatkozóan, hogy élet és halál ura egyedül Isten. Aki tudatosan megszegi a "Ne ölj!" törvényét, az nem csupán életet olt ki, hanem önmagának tulajdonítja ezt a hatalmat. Ugyanígy Isten a szellemvilágnak  is szuverén ura. A Második Törvénykönyv (Mózes V. könyve) szerint:

Ami rejtve  van, az az Úr, a mi Istenünk ügye; de a kinyilatkoztatott dolgok  ránk s gyermekeinkre tartoznak mindörökre, hogy e törvénynek  minden szavát megtartsuk.

MTörv 29,28 

A mágiában  viszont az ember az anyagi világban végrehajtott manipulációk által próbál hatalmat  szerezni a szellemvilág  felett. Ismételten csak egy isteni jog elbitorlása révén. A biblia szerint Isten szeretõ lény,  akihez bátran fordulhat kérésekkel az ember, de csak kérheti és nem manipulálhatja, nem szerezhet hatalmat felette. A mágikus világképben viszont mivel "minden egy":  

Ami lent van az megfelel annak ami fent van és ami fent van az megfelel annak, ami lent van, hogy az egyetlen varázslatának  mûveletét végrehajtsd ... Az uralmat az egész világ fölött így nyered el.
Tabula Smaragdina  ([3])

Ez a gondolat az asztrológia  alapja, hiszen a mikrokozmoszban ugyanaz történik mint a makrokozmoszban. Ezen alapul a Tarot kártya  és a kínai Ji Ching jósköny,  hiszen az általuk mutatott konstelláció egyaránt beszél a "Nagyról" és a "Kicsirõl", mert "ami lent van az ugyanolyan, mint ami fent van".

A bibliai tiltásban meg kell látnunk az óvást. A szellemvilágban   való barkácsolás veszélyeirõl  érdekes adalékokkal szolgál a neves svájci pszichiáter, C. G. Jung  "Az alkímiai konjunkció" címû könyvében ([4]), ahol a mágia  titkos praktikáit ûzõ középkori alkimistákra váró veszélyeket  is taglalja, nevezetesen a nigredo  (elsötétedés)  fázisát, amelynek a középkori alkimista irodalomban további szinonimái: melancholia  (búskomorság),  confusio  (zavartság,  szétesettség),  tenebrositas  (homályállapot),  afflictio animae  (a lélek gyötrelme,  kínja), separatio  (elkülönítés, elválasztás), nox  (éjszaka,  sötétség,  halál),  mortificatio  (önsanyargatás, elhalás), putrefactio  (rothadás, szétmállás), solutio  (felbomlás, feloszlás). A modern orvostudomány nyelvén ez depressziónak,  vagy akár súlyos pszichotikus állapotnak  felel meg. Hasonló módon leírható pszichés zavarokkal  ma is gyakorta lehet találkozni az okkult praktikákkal foglalkozók körében.

Izajás próféta  könyvében szintén találunk olyan részletet, ahol a mágiával való foglalkozást súlyos szorongással járó depressziónak megfelelõ állapot követ:

És ha azt mondják nektek az emberek: "Kérdezzétek meg a halottidézõket  és a jósokat,  akik suttognak és motyognak", akkor ezt mondjátok:

Hát nem Istenét kell megkérdeznie a népnek, vagy tán a holtaktól kell felvilágosítást kérni az élõk felõl? Vissza a tanításhoz és a kinyilatkoztatáshoz!  Aki nem ezt mondja, annak nincs hajnala. Csüggedten,  éhesen bolyong majd az ilyen, és éhségében úgy haragra gerjed, hogy megátkozza magát és Istenét. Akár fölfelé néz az égre, akár a földre szegezi szemét, mindenütt csak nyomorúságot, sötétséget  talál, félelmetes  homályt  s aggasztó éjszakát.  Hát nem csupa homály ott minden, ahol aggodalom uralkodik?

Iz 8,19-23 

Szintén az okkult dolgokkal való beható foglalkozást nem ritkán követõ pszichés zavarokra  utalhatnak a Második Törvénykönyvbõl (Mózes V. könyve) a Törvény betartásához illetve be nem tartásához kapcsolt áldások és átkok szövegébõl a következõ részletek:

Az Úr õrülettel, vaksággal és elmezavarral  sújt, és világos nappal is úgy tapogatózol majd, mint mint ahogy a vak tapogatózik a sötétben és nem találsz kiutat.

MTörv 28,28-29 

... az Úr ugyanis szorongó szívet, megtört szemet és erõtlen lelket ad neked.

MTörv 28,65b 

Drasztikus hangsúllyal fogalmaz a Kivonulás (Mózes II.) könyve:

Jósnõt  ne hagyj életben.

Kiv 22,17 

A Neovulgata ([5]) szerint: "Varázslót  ne hagyj életben."

Nem kevésbé kemény kitételeket találunk a Leviták (Mózes III.) könyvében:

Ne foglalkozzatok jóslással és varázslással. 

Lev 19,26 

Ne forduljatok halottlátókhoz,  ne keressétek fel a jósokat, mert beszennyezitek magatokat. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.

Lev 19,31 

Aki halottlátókhoz vagy jósokhoz megy, hogy velük együtt varázslást ûzzön, az ilyen embernek ellene fordulok és kiirtom népébõl.

Lev 20,6 

Azt a férfit és asszonyt, aki közületek halottlátó vagy jós lesz, halálra kell adni, meg kell kövezni, vérük visszahull rájuk.

Lev 20,27 

Raymond A. Moody  a rendkívüli sikert arató "Élet az élet után" címû könyv szerzõje, a "Kedves kísértetek" címû újabb könyvében ([6]), amelyben a tükörnézés  õsi szellemidézõ  technikájával foglalkozik szintén idézi lehetséges bibliai ellenérvekként Mózes III. könyvébõl az utóbbi három helyet. Elismeri, hogy ezen versek értelmét nem lehet félremagyarázni, azonban véleménye szerint a két fejezet tágabb szövegösszefüggésébe helyezve módosul a kép. Így

... kevésbé érzem azt, hogy megszegtem volna Isten parancsát, inkább azt, hogy olyan újabb területet fedeztem föl, ahol az õsi értékek összeütköznek a modern idõkkel.
R. A. Moody: Kedves kísértetek ([6]), 62. oldal

A Moody által idézett tágabb szövegkörnyezetbõl az igazságtalan ítélet, a hossz-, súly- és ûrmértékek meghamisításának, valamint a házasságtörés tilalmának érvényessége a mai hívõk számára is egyértelmû. Természetesen gyakran ezek az õsi értékek is ütköznek a modern idõkkel. A haj és szakállviselettel kapcsolatos versekkel kapcsolatban pedig megjegyezhetjük, hogy az ókorban a mai értelemben vett divatról nem beszélhetünk. A viselet egyértelmûen jelezte a hovatartozást. Ez teszi érthetõvé a pogány szokások tilalmát, hiszen azok átvétele a hit tisztaságát is veszélyeztette. A Leviták könyve tiltásait hasonló határozottsággal és kissé bõvebben kifejtve ismételi meg a Második Törvénykönyv:

Ha bevonulsz arra a földre, amelyet az Úr, a te Istened ad neked, ne tanuld el az ottani népektõl az utálatos dolgokat. Ne akadjon közted senki, aki fiát vagy lányát arra készteti, hogy tûzön menjen át, aki jövendõmondásra,  varázslásra,  csillagjóslásra  vagy boszorkányságra  adja magát, aki bûbájosságot ûz, szellemet  vagy lelket kérdez, aki halottat idéz.  Mert aki ilyet tesz, utálat tárgya az Úr szemében; az Úr, a te Istened e miatt az utálat miatt ûzi el ezeket a népeket elõled. Légy egészen hû az Úrhoz, a te Istenedhez. Ha ezek a népek, amelyeket elûzöl, hallgatnak is a jövendõmondókra meg a varázslókra, neked az Úr, a te Istened ezt nem engedi meg.

MTörv 18,9-14 

Salamon halála után királysága kettészakadt. Az északi országrész pusztulásának okait így összegzi a Királyok II. Könyve:

Elhanyagolták az Úrnak az õ Istenüknek minden örvényét,  bálványokat  öntöttek maguknak, két borjút, aztán szent fákat állítottak fel és imádták az ég egész seregét, sõt Baalnak is szolgáltak. Fiaikat és lányaikat tûzbe küldték, jövendõmondásra,  varázslásra  vetemedtek, s arra adták magukat, hogy azt tegyék ami gonosznak számít az Úr szemében, - így ingerelték.

2Kir 17,16-17 

A déli országrészben, Judában is hasonló volt a helyzet. A fentebb már idézett és a halottidézés  ellen is szót emelõ Izajás próféta  a zsidó hagyomány szerint Manassze  király idejében szenvedett vértanúhalált. Manasszéról ezt jegyezte föl a Királyok II. könyve:

Azt tette, ami gonosznak számít az Úr szemében: azoknak a népeknek iszonyatos tetteit követte, amelyeket, az Úr elûzött Izrael fiai elõl. ... A fiát tûzbe küldte, jóslásra  és bûbájosságra adta magát, halottidézõkkel és jövendõmondókkal  tartott, általában sok olyat mûvelt, ami gonosznak számít az Úr szemében. Sõt, még bálványt  is csináltatott az oszlopra és az Úr templomában állította fel. ... Ezért az Úr így szólt szolgái a próféták  által:

"Eltaszítom örökségem maradékát, ellenségei kezére adom, hadd legyenek ellenségeik zsákmánya és prédája!"

2Kir 21,1-18 

Izajás próféta  Izrael romlását egyenes összefüggésben látja a terjedõ okkult praktikákkal:

Igen, elvetetted népedet, Jákob házát. Mert tele van az ország jósokkal és jövendõmondókkal, mint a filiszteusok földje.

Iz 2,6 

Manassze halála után két évvel unokája Jozija  került Júda trónjára:

A halottidézõket  és jósokat,  a házi isteneket és a bálványokat,  általában minden szörnyûséget, ami csak volt Júda földjén és Jeruzsálemben, sorra eltávolította Jozija, s így teljesítette annak a törvénynek  a szavait, amelyeket Hilkija fõpap az Úr templomában talált. Nem volt király elõtte hasonló, aki szíve, lelke mélyébõl, minden erejével megtért  volna az Úrhoz, Mózes törvénye szerint.

2Kir 23,24-25 

Következő: 2. rész
Előző: Bevezetés
Fel: Bibliai helyek a New
© by Dr. Sörédi Pál