next up previous index

3. rész

R. A. Moody  idézett könyvében, a "Kedves kísértetek"-ben azzal érvel a tükörnézés  egyházi tiltása ellen, hogy

... a Biblia legszentebb alakjai közül legalább egy igen nagy valószínûséggel használta a tükörnézés valamely formáját az Istennel való kapcsolatteremtéshez. József ezüst kehelybõl szokott jósolni,  amint ezt Mózes elsõ könyvébõl (44,5) megtudhatjuk.
R. A. Moody: Kedves kísértetek ([6])

Ennél a résznél azonban valóban figyelmen kívül hagyja a szövegösszefüggést. Itt ugyanis egy jól megrendezett színjátékról van szó, amelyben József a végsõkig próbára teszi testvéreit, hogy kiderüljön, mennyire szeretik atyjukat és legifjabb testvérüket, Benjámint, hogy megváltoztak-e amióta Józsefet eladták a kereskedõknek. József azért rejteti poharát Benjámin zsákjába, hogy lássa, mit lesznek majd hajlandók testvérei vállalni kimentése érdekében. Amikor József utasítja szolgáját:

Ha utoléred õket, mond nekik, hogy miért viszonoztátok a jót rosszal? Miért loptátok el ezüst poharamat? Hiszen uram ebbõl iszik és ebbõl szokott jósoltatni? Megsértettétek, amikor ezt tettétek!

Ter 44,4-5 

Az a kijelentés, hogy "ebbõl szokott jósoltatni" (Károli Gáspár fordítása ([7]) szerint: "abból szokott jövendölni") pusztán a pohár értékét kívánja hangsúlyozni. Ne feledjük, a történet az ókori Egyiptomban játszódik, s az üzenet közvetítõi is egyiptomiak! Ez a szöveg tehát nem arról szól, hogy József rendszeresen jósolt vagy jósoltatott volna, hanem díszítõelem a történetben, aminek az a célja, hogy a pohár értékének aláhúzásával testvérei látszólag még nagyobb bajba kerüljenek. Arról pedig végképp nincsen szó a szövegben, hogy József a jóslást "az Istennel való kapcsolatteremtéshez" használta volna. Amennyiben ez a magyarázat nem állná meg a helyét, számításba kell vennünk a Szentírás rendkívüli õszinteségét is, hiszen nem kendõzi el a legnagyobbak vétkeit sem, amint azokról olvashatunk Mózes, Dávid, Salamon vagy az Újszövetségben Péter  és Pál apostolok  vagy éppen Márk evangélista esetében. (Lásd Szám 20,1-13 ; 2Sám 11, ; 1Kir 11,1-13 ; Mt 26,69-75 ; ApCsel 7,54 -ApCsel 8,3 ; ApCsel 15,36-38 .) Azt pedig senki sem állíthatja, hogy a Szentírás azért õrizte volna meg ezeket a történeteket, mivel követésre méltónak tartaná a késõbbi korok hívõi számára. Sokkal inkább vigaszt jelenthetnek a bûnei miatt esetleg kétségbeesett olvasó számára, hogy a Biblia sok tiszteletre méltó alakja sem volt tökéletes ember.

A követendõ példák között egész más szerepel. Az Apostolok Cselekedeteinek könyve szerint, miután Pál apostol  efezusi mûködése nyomán igen sok megtérés  történt:

Sok hívõ elõállt és nyíltan föltárta tetteit. Azok pedig akik varázslással  foglalkoztak, jó sokan összehordták könyveiket és mindenki szeme láttára elégették. Ezek értéke ötvenezer ezüstre volt becsülhetõ.

ApCsel 19,18-19 

Az Apostolok Cselekedetei egy másik helyén is találunk példát a kereszténység és az ezoterika  szembenállásáról. Pál apostol  és Barjézu  találkozásáról van szó, amely Ciprus szigetén történt.

Mikor bejárták Páfuszig az egész szigetet, találkoztak egy Barjézu nevû zsidó varázslóval  és hamis prófétával.   Ez a jószándékú Szergiusz Paulusz helytartó kíséretéhez tartozott, aki magához kérette Barnabást és Pált, mert hallani kívánta az Isten igéjét.

De Elimász, vagyis a varázsló - a neve ugyanis ezt jelenti - akadékoskodott és igyekezett eltéríteni a helytartót a hittõl. Saul, másik nevén Pál azonban Szentlélekkel eltelve rászegezte tekintetét és így kiáltott:

-- Te minden csalárdsággal és álnoksággal terhes ördögfia, te minden igazság ellensége, hát nem hagyod abba az áskálódást az Úr egyenes útja ellen? Ezért most az Úr keze rád nehezedik: megvakulsz és egy ideig nem látod a napvilágot.

Tüstént vak sötétség  szakadt reá, és botorkálva keresgélte, hogy valaki kezét nyújtsa neki. A történtek láttára a helytartó hívõ lett, mert egészen lenyûgözte az Úr tanítása.

ApCsel 13,6-12 

Következő: 4. rész
Előző: 2. rész
Fel: Bibliai helyek a New
© by Dr. Sörédi Pál