JÉZUS HÍV!

(Bár zúg morajlik életünk vad tengere)

 “Aki titeket hallgat, Engem hallgat, és aki titeket elutasít, Engem utasít el. És aki Engem elutasít, az azt utasítja el, aki küldött Engem!” 

Áldás, békesség. Az Úr áldjon meg benneteket testvérek! Kegyelem és békesség adassék nektek bőségesen a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak követésében! Erős vár a mi Istenünk.

ÁMEN

 

Imádkozzunk!

Dicsőítünk és magasztalunk Téged ma - megfeszített, feltámadott és örökké élő Urunk - mert megszervezted számunkra ezt a találkozást. Találkozni akartál velünk, hogy egészen személyesen szólhass hozzánk. Uram, ne engedj üres kézzel elmenni, add a Te ajándékodat, Igédet, mert Tenálad Örökkévaló Életnek Beszédei vannak. Nincs senki közöttünk, aki emberek okoskodását akarja hallani, nekünk Te kellesz! Jöjj, és prédikálj köztünk!

ÁMEN

 

Nem hinném, hogy szükség lenne egy kimerítő, mindenre kiterjedő, kölcsönös bemutatkozásra, hiszen a legtöbben már ismerjük egymást. Mivel - a protokoll szerint - minden bemutatkozás egy közös ismerős közbenjárásával történik, legyen a mi közös ismerősünk Jézus, Ő mutasson be minket egymásnak. Annyit azért mégis elmondanék, hogy református krisztusi ember vagyok. Tudom, ez még senkit sem üdvözített, mert nem a felekezeti hovatartozás, hanem Jézusban való hit és élet a belépő Isten Országába. Nem a körülmetélés, a bemerítés, a szent áldozás, szentjegyekkel való élés, hanem a Mester kiontott vére üdvözít! Ne féljetek tehát, senkit sem akarok az egyházától elcsábítani vagy átkeresztelni! Az ige szavaival mondom: “Nem azért küldött engem a Krisztus, hogy kereszteljek, hanem hogy az evangéliumot hírdessem.”(1.Kor.1:17) Áldott legyen érte! Most azért az Ő Szentlelkét hívom segítségül az ige olvasásához és magyarázásához, amely meg van írva a Lukács által feljegyzett evangélium 9. részében az 57-62 versekben:

“Történt pedig, hogy amikor (együtt) mentek, valaki azt monda Neki az úton: “Követlek Téged Uram, bárhová is mész!” Jézus így válaszolt neki: “A rókáknak van barlangjuk, az ég madarainak van fészkük, de az EMBERFIÁNAK nincs hová lehajtania a fejét.” Egy másikhoz így szólt: “Kövess engem!” Az pedig ezt mondta: “Uram, engedd meg nekem, hogy előbb hazamenjek és eltemessem az apámat!” Jézus így válaszolt neki: “Hadd temessék el a halottak az ő halottaikat. Te inkább menj és hírdesd Isten Országát!” Szólt egy másik is: “Én követlek Téged Uram; de engedd meg, hogy előbb elbúcsúzzak azoktól, akik az én házamban vannak.” És monda neki Jézus: “Ha valaki az eke szarvára helyezi a kezét, és hátra tekint, az nem alkalmas Isten Országára.”

 Eddig az ige. A mi Urunk áldja meg és magyarázza nekünk Szentlelke által! Jézus és tanítványai mennek az úton. Az egyház régen mindíg ment valahová, valakik felé. (Azt is mondhatnám, hogy az egyház régen “menő” volt.) És mindig Jézussal ment. Neki nem volt székháza, irodája, plébániája, parókiája, ahol ki lett volna írva: Fogadóórák hétfőn és pénteken 8-tól 10-ig. Sürgős esetekben XY telefonszámon megtalálható. Nota Bene: A fogadóórák gyakran elmaradnak a pásztor halaszthatatlan - és persze kizárólag közérdekű - feladatai miatt, a telefonszámon pedig “természetesen” az üzenetrögzítő jelentkezik. Ezzel szemben Jézus mindig úton volt a szükségben szenvedők felé, ezért lehetett találkozni vele. Jézus a világ teremtése óta úton van, mozgásban van. Először úton a Föld felé, aztán úton a Kereszt felé, majd a dicsőséges Mennybéli Királyi Trón felé, most pedig ismét a Földfelé, hogy hamarosan megérkezzen az Olajfák Hegyére! (lásd. Jelenések Könyve). Ítélni jön az élőket és a már halottakat!!! Hogy pontosan mikor ér ide, azt senki sem tudja, csak az Atya. Jézus is csak annak a konkrét korszaknak a jeleit tudta előre megmondani. Mondok közülük egy fontos jelet: Akkor, amikor az egész világon hirdetik az Evangéliumot! Így aztán akkor már senki sem mondhatja: Uram, engem ne ítélj, hiszen én nem is hallottam Rólad! Te sem vagy már abban a helyzetben, hogy a nemtudással védekezhess, mert itt és most az Evangélium hirdettetik neked.

Tehát Jézus és tanítványai mentek Az Úton, mentek a Kereszt felé. Születésünktől halálunkig mi is állandóan úton vagyunk; egy saját életúton megyünk valahová, haladunk valami felé. Te hová, mi felé haladsz, testvérem? Milyen a te utad? Keresed a sikeres életet, keresed a boldogságot? Ha Jézus nélkül, egyedül járod az utad, akkor lehet az a világ által jól megépített vagy finanszírozott nyolc sávszéles sztráda, sohasem jutsz el oda rajta, ahová vágyakozol! Boldogság helyett találsz rövidke örömöket, élet helyett életnek nevezett vergődést. Lehetsz akár 10-15 millió ember diktátora, lehetsz milliárdos, lehetsz magasrangú egyházi vezető, lehetsz híres pásztor, ha Jézus nélkül, a széles sztrádán jársz, nincs esélyed! Lelkileg vakon és süketen, mosolyogva masírozol a pokolba, mert oda szól az útvonalengedélyed. Mielőtt valaki megsértődve távozna, annyit el kell mondanom, hogy mindenki halad valami felé, akár akarja, akár nem! Aki nem Jézussal jár együtt, az az ördöggel megy. Aki nincs velem, az ellenem van! (Lukács11:23)

Sokan azt mondják: Igaz, hogy én nem vagyok templombajáró ember, imádkozni sem szoktam, de azért az ördögé sem vagyok. És a nagy gazamberekhez képest nekem nagyságrendekkel kisebb bűneim vannak. Hát ez az a vakság, amiről beszéltem. Először megvakítja és elkábítja azokat, akiket hatalmába tart, aztán letagadja magát és azt mondja: Én nem is létezem, hiszen Ördög nincs, csak a mesékben, meg a felvilágosulatlan, buta emberek képzeletében. Jézus talán létezik, feltámadás is elképzelhető, de kárhozat és Ördög az nincs. Tudjátok hányszor hallottam már ezt a téves meggyőződést komoly, vallásos emberektől? Ezért van aztán olyan sok beteg közöttük, szellemileg ezért alszanak sokan és halnak meg idő előtt annyian, mert nem tudják, hogy a Világ útja, az Ördög útja. Te tudod, hogy kié az az út amelyen rohansz? Él még a Lelkiismereted és jelezte, hogy melyik úton jársz? Bűneid sokasága teljesen tönkretette már ezt a csodálatos jelzőműszert, vagy éppen te altattad el tudatosan, hogy ne jelezzen, ne vádoljon? Pedig ha odafigyelnél egy kicsit, megállnál egy pillanatra, meghallhatnád a szelíd, tiszta, halk szót.

A mi úton való járásunk vagy a Forma-1 autóversenyre hasonlít, vagy egy csendes vitorlázáshoz. Itt Fóton közel vagyunk a Hungaroringhez és évente tapasztalhatjuk, hogy mi folyik ott. Köbcentik lóerők, és a mögöttük meghúzódó autógyártó konszernek versenyeznek egymással. Üvöltve, dübörögve, egymást akár letaszítva, halálba kergetve küzdenek egymással a gépi, emberi, és szellemi erők. Nincs mindenre kiterjedő szabály, kötelező elsőbbség, nincs lojalitás, nincs szeretet; csak a lélektelen, vadul törtető gépek harca. Nem is sokáig bírják ezek a gépek. Versenyek után motort, gumikat, szerkezeti elemeket is kell cserélni. Olykor még a verseny közben is. Semmi sem számít, csak a győzelem, az Istáló Urának vagyonosodása! Ez folyik az Ördög Útján!

Nézzünk szét egy másik úton is. Bár jó lenne a Genezáret taván szétnézni, de csak a Balatonra vagy a Tisza-tóra menjünk el; üljünk le a parton és nézzük a vitorlásokat! Olyan csendesen, méltóságteljesen siklanak. Még hullámokat is alig fodroznak. Miközben a kis hajó nyugodtan suhan a túlpart felé, a kifeszült, fehér vitorlák szertesugározzák az áldott nap fényét. Csodálatos érzés és látvány ez, mind az utazóknak, mind a szemlélőknek. Mert ez Jézus Útja. A Forma-1-es pilóta harcol, küzd az előrejutásért ereje és tehetsége szerint. A vitorlás pedig vitetik. Értitek, vitetik! Ha Jézussal jársz, akkor Ő visz előre Szentlelke által. A hitünk a mi vitorlánk és a Lélek a jó irányba továbbvivő, Isteni Erő! Jézus azt mondta: “Bizony, bizony mondom neked: Aki nem születik (újjá) Víztől és Szentlélektől, az nem fog bemenni az Isten Országába! Ami testtől születik, az test, ami a Lélektől születik, az lélek. Ne csodálkozz azon, hogy azt mondtam: Újjá kell születnetek. A szél ott fúj, ahol akar; hallod ugyan a zúgását, de nem tudod, honnan jön és merre tart. Ugyanígy van mindenki, aki a Lélekből születik.” (Jn.3:5)

Mai igénkben három féle emberi hozzáállásról hallottunk. Nem tudjuk pontosan kik ők; lehetnek férfiak, lehetnek nők, idősek, fiatalok, olyanok mint én vagy te. Az egyik azt mondja: Követlek Téged Uram, bárhová is mész. Igen, Jézust így kell, így érdemes követni. Ebben az egy mondatban minden benne van. Először is Uramnak tartom Őt, azután pedig minden feltétel nélkül követem, még a keresztre is, ha kell.

A rókáknak van barlangjuk” Tudjuk a rókáról mennyire ravasz, mindenféle csellel, fortéllyal próbálkozik csak hogy elérje a célját, és elkerülje a befogását. Ilyen ravasz, cseles barlangot készített magának. Ha üldözőbe veszik, csak a barlangjáig kell eljutnia, ott aztán úgy eltűnik valamelyik vészkijáratán, hogy kutya legyen a talpán, amelyik eligazodik benne. Hányszor van úgy az ember is, hogy amikor keresi Jézus, meg akarja találni, akkor be a barlangba és valamelyik rejtett kijáraton elillan. Milyen kijárataid vannak? A munka kijárata? Mennék én Uram, de annyi a munkám, hogy meghalni sincs időm. Pedig már régen halott vagy. Aztán elmenekülsz a család kijáratán. Semmit sem tehetek Uram, hiszen teljesen a családomé vagyok, mindenkinek rám van szüksége, minden teher rám hárul. Pedig nem elsősorban rád, hanem Jézusra van szüksége mindenkinek, még neked is.

Sok évvel ezelőtt azt mondta az egyik presbiter atyafi: Eljöttem volna én, de mit tegyek ha épp ma volt vásár Vácon? Ő aznap - egy jó vétel vagy eladás reményében - a vásár útvonalán menekült el Jézus elől, miközben elvesztette azt is, amije volt. Van szolgálati menekülőjárat is, a legtöbben azon szoktak menekülni. Nem tudok egy tízperces csendességet sem tartani az Úrral, mert annyi a szolgálatom. Hitoktatás, konfirmandusok, biblia és imaórák, jegyes oktatás, esküvő, keresztelők, temetés. Még a pénztárt is nekem kell vezetnem, a lelkigondozásokról már nem is beszélve. Semmit sem merek másra bízni, mert csak az van elvégezve, amit én végzek el. Ez egy különösen cseles kijárat, mert a szolgálati menekülőjáratból a fontoskodó, nagyképű ki-ha-én-nem kijáratba lehet átjutni! Aztán vannak menekülési útvonalak, amit úgy hívnak: ital, pénz, szex, drog, lopás, csalás, hazugság. Ha csak egy ilyen van neked, nem tudod követni Jézust. A rókáknak lehet barlangjuk, neked nem! Az égi madaraknak lehet fészkük, neked nem. Jézust akarod követni vagy henyélni szeretnél elbújva a fészekben? Vannak akik - mint a madár - kényelmes fészket készítenek maguknak. Lehetőleg szép, panorámás kilátással és többszörös biztonsági rendszerrel vagy zárral ellátva. El és bezárják magukat a testvéreik elől. Az ilyen fészeknek az a tulajdonsága, hogy se ki, se be. Nem tudják befogadni a menekültet, a jövevényt, a hajléktalant; nem tudják megetetni az éhezőt, felruházni a fázót, meglátogatni a rabot és a beteget, de így nem tudja befogadni vagy követni az Urat sem - aki az ajtó előtt áll és zörget - mert lapul a fészekben. Most még szelíden kopog, mint Megváltó, de egyszer - mint Ítélő Bíró - mérlegre tesz a felépített falaiddal, kapuiddal együtt. Egyszer egy egész város, Jerikó is be és elzárkózott Isten és szolgái elől. Isten földig rombolta a falakat, kapukat és rettenetes ítéletet tartott. Csak az Isten szolgáira hallgató, velük együttműködő parázna nőt, Ráhábot és házanépét kímélte meg! Józsué könyvében van megírva a történet, olvassátok el. Hasonlóképpen lesz ez az Úr Jézus visszajövetelénél is. Akkor már nem tanít, nem kérdez, csak ítél. Nem félelmet akarok kelteni, csak azt mondom el, amit Jézus mondott, amire minden embernek számítania kell. Így mondja az Úr: “Akkor eléje gyűlnek mind a népek, és Ő elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. A juhokat a jobb keze felől, a kecskéket pedig a bal keze felől állítja. Akkor azt mondja a Király a jobb keze felől állóknak: Gyertek Atyámnak áldottjai és örököljétek ezt az Országot, amely a számotokra készíttetett már a világ megalapítása óta. Majd pedig így szól az Ő bal keze felől állókhoz: Távozzatok tőlem ti átkozottak az örök tűzre, amely az ördögnek és az angyalainak készítetett. (Mt.25:32-34,41.) Hogy kit hová állít, azt mindenki saját maga dönti el. Nem akkor, hanem itt és most. A belépőt előre kell megváltani, még ezen a földi vándorúton. Ha barlangod, ha fészked van, nem követheted Jézust az Ő Országába sem. De ha előbújsz a barlangodból, kiállsz a fényre és azt mondod: Itt vagyok! Uram mit akarsz, hogy cselekedjek? Uram itt vagyok, küldj el engem. Ha már nem lesz barlangod és nem lesz fészked, ahol fejed lehajthatnád, akkor a fejedet Jézus kebelére hajthatod! Akkor majd elmondhatod: Élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus. Akarod követni Jézust az Örök Országba? Ő Nem ígér könnyű utat. Az út nehéz, de szép lesz; az út vége pedig az örök élet. Az Úr mondja: Én vagyok az Út, Igazság és az Élet.

Van egy másik névtelen szereplője ennek a történetnek. Ő nem magától ment Jézushoz, Jézus hívta. Az első magától ment a másikat hívni kellett. Jézus ma is hív. Van akit egy evangélizációval, egy szép énekkel, mást pedig egy ébresztő harangzúgással, megint mást pedig egy ravatal mellett szólít meg. Jó lenne, ha te is meghallanád ma Jézus hívását szolgáin keresztül és engedelmeskednél Neki. Nem embernek, hanem az Istennek, hogy életed legyen. Neked mondja ma: Kövess engem! Mit felelsz: Igen Uram, követlek, bárhová mégy? Vagy mint a példabeli ember, előbb temetni akarsz? Jézus az élők Istene, nem a holtaké! Ezért mondja: Hadd temessék el a halottak a halottaikat. Te inkább menj és hírdesd az Isten Országát. Hát nem érdekes? Az első, aki önként jelentkezett, nem kapott semmi feladatot. A második, aki nem is akart menni, azt nemcsak hogy hívja, hanem szolgálatba is állítja: Hírdesd az Isten Országát! E szolgálat révén találkozik az életmenet a halálmenettel. Az élőnek semmi köze a halotthoz, mert Isten a nem a holtak, hanem az élők Istene! Aki Jézussal akar együtt menni, annak nem temetni, hanem feltámasztani kell. Ne a halálnak szolgáljatok, hanem az életnek; hírdessétek az Isten Országát, ezáltal támasszatok fel halottakat! Nain kapujában találkozik Jézus az Élet, az Ördöggel, a Halállal. Megállítja a halálmenetet, megérinti a koporsót, és azt mondja: Neked mondom ifjú, kelj fel! Az ifjú feltámadt, Ő pedig visszaadta az anyjának. Ha téged is feltámasztott már Jézus, akkor vissza akar adni a családodnak, a gyülekezetednek, a népednek; mindannyiuk örömére és hasznára! Nem csak önmagadért kaptál új életet, másokért is! Követni akarod Jézust? Akkor serkenj fel a halálból és magad is támassz halottakat! Jézus Péter által nekünk mondta: Könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited. Azért, ha majd megtérsz, erősítsd atyádfiait!” (Luk.22:32)

Az ige szerint van még egy önként jelentkező: Követlek Uram, de előbb engedd meg, hogy búcsút vegyek házam népétől. Egy újabb feltétel, követlek Jézus, de... Aki halogatva búcsúzkodik a házától és a benne lévőktől, az sohasem tud igazan elszakadni tőlük, hiszen a szíve elsősorban ott van náluk. Ha a házad és házadnépe képviseli életedben az elsődleges értékeket, nem tudsz tőlük elszakadni. Ha te ezektől állandóan búcsúzkodni akarsz, sohasem fogod igazán követni Jézust, mert valamelyik biztosan - lelkiismereti vagy egyéb lelki nyomás alá helyezve téged - le akar majd beszélni. Sohasem szabadulhatsz azoktól, amik a házadban vannak, ha búcsúkönnyeket hullatsz, mert akkor túl nehéz neked elengedni őket. Olyan ez testvérem, mint a szántás: Aki ráteszi az eke szarvára a kezét és állandóan hátratekintget, az soha sem kezd el szántani. Pedig feltöretlen, megműveletlen, kemény szívek várják a megművelést és a magvetést!!! Kövesd tehát a te Uradat feltétel nélkül; légy az Ő szellemi szántó-vetője, hogy egyre több igazán művelt ember legyen ezen a földön!

ÁMEN

 

Az Úrnak félelméből fakad a Bölcsesség és a Műveltség, s ami kedves Neki, az a Hűség és a Szelídség. (Sir.1:27)