"ELADÓ AZ EGÉSZ VILÁG"

"Mária akkor elővett egy font drága, valódi nárdus kenetet, megkente Jézus lábát és hajával törölte meg; a ház pedig megtelt a kenet illatával. Tanítványai közül az egyik (Iskáriótes Júdás), aki el akarta Őt árulni így szólt: Miért nem adták el inkább ezt a kenetet háromszáz dénárért, és miért nem juttatták az árát a szegényeknek? De nem azért mondta ezt, mintha a szegényekre gondja lett volna, hanem azért mert tolvaj volt." (Jn.12:3-5)

Minden eladó, mindennek ára van! Az ördög tudja, hogy vége egy időszaknak; nincs kereslet a sok olcsó bóvlira, szemétre. Szezonvégi kiárusítást tart. Eladni, megszabadulni mindentől, pénzzé tenni minden kacatot, hogy minél kisebb legyen a vesztesége, hogy valamit megtarthasson, amivel újra kezdhet. Soha nem adja fel! Benne van a vérében! Elad, vesz, ügyeskedik, gazdagodik, aztán pokolgépeket épít, robbantgat, félelmet kelt. A megélhetési rikkancsai pedig szertekiáltják:

Jöjjetek és vegyetek! Az én uramnak csodaszere van; ez megvéd minden rontástól. Olcsón adjuk, sőt ha nem használ, vissza lehet hozni.

A globális vásári sokadalom elhiszi; előveszi a ládafiában kuporgatott, szalmazsákba rejtegetett pénzét és megveszi. Ha nincs pénze, eladja az igaz kincset rejtő földjét, uzsorásokhoz megy kölcsönért, akik aztán még a fiai kenyerét is elveszik. Megszerzi a "csodaszert"! Nem használ! Mégsem viszi vissza, mert a szer maga a rontás. Megrontott ember pedig azt teszi, amit a megrontója parancsol neki.:

Légy a rikkancsom, sáfárom, gyarapodjál, boldoguljál, korlátlan lehetőséget biztosítok neked! Minden rászedett ember után részesedést kapsz. Adj el mindent! Csak a pénz számít! Én is így kezdtem, aztán jó időben jó helyre tolakodtam, most pedig nekem fütyül még a fülemüle is.

Sokan elhiszik, és mindent eladnak! Eladják a keresztelési takarót, a halotti leplet, a becsületet, a társat, a barátot, a házat, az országot, az Istent. Mindennek meg van a maga ára. A nárdus kenet háromszáz dénár, az Istennek Fia pedig harminc ezüst. Júdásnak, a tolvajnak a kenet háromszázat, Jézus csak harmincat ért. Csak a tizedét az elillanó, semmivé váló emberkéz alkotta kenceficének. Te mit árulsz, mennyit ér a portékád? Mennyit ér Jézus? Mennyiért adtad el? Mire fogod befektetni? Ne tervezz, mert eljön a Bíró és korbáccsal fog kiverni a latrok barlangjává tett templomból. Most még süketen és vakon ott ülsz, és kiabálva kínálod megvételre áruidat: a szavadat, az aláírásodat, a kézfogásodat, a becsületedet, a szabadságodat, a lelkedet, a megváltásodat, az Istenedet. Ne félj, nem marad rajtad semmi, mert valaki megveszi harminc kuncogó ezüstért. Micsoda vagyon! Vehetsz rajta egy kötelet, amely biztonságban elbírja és himbálja oszlásnak indult testedet; mert igaz, hogy élő a neved, de már rég halott vagy! Azt mondod, nem? Akkor mit keringnek feletted a saskeselyűk? Ők már érzik a szagot és tudják, hogy még egy kevés idő és lakmározni fognak belőled.

De ti ne féljetek, nem riogatni, hanem biztatni akarlak benneteket; mert én is azt mondom, adjatok el mindent! A lelketeket is, de ne a pénzváltóknak, ne a kereskedőknek, a jósoknak, vagy halottlátóknak, fantom cégek fantom urainak, mert ők harminc halálos ezüstöt adnak érte. Tudok egy Igaz vevőt, aki romolhatatlan kinccsel, Isteni vérrel fizetett érted. Ki vagy fizetve! Add át magad a tulajdonosnak! Talán haszonélvezeted van rajta!? Igen van! Én is azt mondom. De mit élvezel egy megfertőzött, bemocskolt, semmire sem jó, áruló, agonizáló, többgazdás léleknek nevezett, gyilkos szmog ködfátyolából?

Péter azt mondta: "Visszamegyek halászni!" És a többiek is vele mentek! És most is elmentek! Mindenki elment, nincs senki, aki az Istent keresné és követné. Ezért nem vagyunk méltóak atyáink földjére. Testvér öli a testvért, eladják az édenkertet harminc ezüstért. Annyi hely sem marad, ahová megtérhet a test végső nyugalmára. Majd a városon kívül, a jövevények, bűnösök temetőjében, majd ott rádobnak néhány marék földet, nehogy a Feltámadott Jézus megtalálja.

Pedig Ő azért jött, hogy megkeresse, ami elveszett. Elvesztünk egy szálig! Akár élünk, akár halunk, nincs semmi reményünk. Halljátok a kopácsolást? A keresztjeinket ácsolják! Halljátok a kiéhezett oroszlánok üvöltését? Ránk van vágyódásuk! Érzitek a sűrű, fekete, fojtogató füstöt? Már begyújtották a máglyáinkat!

De ti ne féljetek, mert Jézus feltámadott! Ő él, és ti is élni fogtok! Ti Isten választott nemzete vagytok! Ha nem így lenne, már régen nem lennénk. Eltűntünk volna a föld színéről, mint annyi nép. Istennek terve van velünk! Amit be is fog teljesíteni! Csak előbb Újszövetséget akar kötni velünk! Látjátok Őt a parton, halljátok amint mondja: Vessétek ki a hálót a hajó jobb oldalán! Aztán azt fogja mondani: Jöjjetek egyetek! Először a munka a

HAJÓ JOBB OLDALÁN

Ez az Újszövetség! Aztán vacsora az Úrral; ez az Üdvösség!

Nem választani kell, csak elfogadni!

Jézus mondja:

"Bizony, bizony mondom néktek: Aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van; sőt ítéletre sem megy, hanem átmegy a halálból az életbe."

(Jn.5:24)

ÁMEN

Nagy Sándor